Anatómiai és funkcionális szempontból az ember és a kutya szeme nagyon hasonló, ugyanakkor az ebeknek több olyan előnyük is van, amelyek lehetővé teszik a jobb éjszakai látást.

hirdetés

A következőkből megismerheted a kutya szemének felépítését, és megtudhatod, hogy mitől képes a sötétben is látni.

Így látnak a kutyák a sötétben

Ugyan kedvenceink látnak a sötétben, ezt ne úgy képzeljük el, mint ahogy egy éjjellátó szemüveggel lehetne. Ez egyelőre biztosnak tűnik, azonban több kutatás szükséges ahhoz, hogy értelmezni tudjuk, hogyan érzékelik kedvenceink a világot akkor, amikor leszáll az éj. Ezen a ponton azt is fontosnak tartjuk kiemelni, hogy akárcsak a macskák, úgy a kutyák sem látnak teljes sötétségben, valamennyi fényforrás – legyen az akár a hold fénye vagy az utcáról beszűrődő enyhe utcai világítás – szükséges ahhoz, hogy érzékeljék a körvonalakat, ez aktiválja ugyanis a fotoreceptor sejteket. Ugyan a miénknél fejlettebb érzékszerveiknek köszönhetően jobban boldogulnak a teljes sötétségben is, mint mi, ilyenkor ők sem látnak.

Bár arra a bevezetőben már utaltunk, hogy a kutyák szemének felépítése nagyon hasonló az emberek szeméhez, vannak látásbeli hátrányaik is: kevesebb színt látnak, gyengébb a térlátásuk, kisebb a részletek felismerésének képessége (látásélességük), valamint szűkebb a vizuális perspektívájuk is, mivel alacsonyabban helyezkednek el a talajhoz képest. Azonban, ha az éjszakai látásról van szó, rendelkeznek olyan anatómia eltérésekkel, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy jobban lássanak nálunk a sötétben.

Azonban a jelenlegi ismeretek alapján nem jobban, mint a macskák! Doromboló társaink sokkal érzékenyebbek a fényre és a tapetum lucidum nevű fényvisszaverő rétegük is több fényt képes visszatükrözni. Mi több, függőleges, rés alakú pupillájuk nemcsak védi a retinát erős fényben, hanem eleve több fényt is képes beengedni a szembe.

Mi segíti a kutyákat az éjszakai látásban?

Tapetum lucidum

A tapetum lucidum egy fényvisszaverő szövetréteg a retina alatt. A legtöbb emlősben megtalálható (az emberekben nem), emiatt tűnik úgy, hogy világít egy állat szeme, amikor sötétben megcsillan rajta egy erőteljes fényforrás. Ez a szövetréteg tulajdonképpen tükörként működik, visszaveri a fényt a retinára, így a kutyák kevesebb fénnyel is beérik, mert hatékonyabban hasznosítják azt.

A legmodernebb kutyás lexikon

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.

Megrendelem!

Pálcikadomináns retina

A legtöbb házi emlősnek, így a kutyáknak is, pálcikasjetekben gazdag retinája van, ami azt jelenti, hogy a fotoreceptor sejtjeik (két típus: csapok és pálcikák) többsége inkább az éjszakai, mint a nappali látásra specializálódott. Még inkább kibontva, a pálcikasejtek fokozzák a mozgás és az alakzatok észlelését, erőteljesen támogatják az éjszakai látást. A farkasok valószínűleg még jobb éjszakai látással rendelkeznek, mivel retinájukban még nagyobb arányban vannak jelen a pálcikasejtek.

Ezzel szemben az emberi szem csapsejtekben domináns, míg a kutyákban ebből van kevesebb. A csapsejtek nappali, erős fényben működnek jól, és a színek érzékelését, valamint a részletgazdag, éles látást támogatják.

Nagyobb pupillaméret

A kutyák pupillája jóval nagyobb, mint az embereké. A pupilla tágulása és szűkülése szabályozza, mennyi fény jut a szembe, vagyis minél nagyobb a pupilla, annál több fény lép be, és annál nagyobb a látási potenciál.

Kritikus fúziós frekvencia (Critical Flicker-Fusion Frequency; CFF)

Ezen anatómiai előnyök mellett a kutyák mozgásérzékelése nagy távolságokon is messze felülmúlja a miénket, és ez valószínűleg gyenge fényben is igaz. Egy rendőrkutyákkal végzett vizsgálat szerint a legérzékenyebb kutyák akár 900 méterről is képesek voltak felismerni egy mozgó tárgyat. Amikor ugyanaz a tárgy mozdulatlan volt, legfeljebb 585 méterről vagy annál közelebbről észlelték.

Az AKC oldalán egy érdekes részletet is olvashatunk, amelyből megtudhatjuk, hogy az állatok sötétben való látási képességét befolyásolja az úgynevezett kritikus fúziós frekvencia. Ez azt a sebességet jelenti, amelynél az állat a villódzó fényt már folyamatos képként érzékeli. Általánosságban elmondható, hogy minél gyorsabban mozog egy faj a környezetében, annál magasabb ez az érték. „A kutyák kritikus fúziós frekvencia küszöbértéke magasabb, mint az embereké, így egy televízió képernyője, amely az ember számára folyamatos mozgást mutat, a kutya számára még villódzónak tűnhet. Ugyanakkor ez a kifinomultabb villódzásérzékelés lehetővé teszi számukra, hogy a sötétben is észrevegyék az apróbb mozgásokat” – magyarázza dr. Jerry Klein, az AKC vezető állatorvosa.

Ehhez hozzáadódik, hogy a legtöbb kutyának – fajtától függően – a szeme inkább a feje oldalán helyezkedik el, nem úgy, mint a mi szemeink. Ez szélesebb látómezőt biztosít számukra, ami lehetővé teszi, hogy gyorsabban átvizsgálják a környezetüket.

Első képek a DOGZ Fesztiválról

Csodás napot tölthettünk együtt a Városligetben. Az első képválogatásokat ITT és ITT nézheted meg.

Beszámolónkat itt olvashatod!

hirdetés