A titokzatos magyar kutya, ami kihalt az I. világháború után: ma is kutatnak utána
Közzétéve: 2024. 12. 24. 01:00 - Frissítve: 2025. 12. 28. 13:15
- Fotók: Bartha László • 3 perc olvasásKözzétéve: 2024. 12. 24. 01:00 - Frissítve: 2025. 12. 28. 13:15
- Fotók: Bartha László • 3 perc olvasás
Melyik kutyát szerető ember ne hallott volna a szelindek kutyákról, ha máshonnan nem, Arany János Toldijából: „[…]volt pedig a hídnál hat erős szelindek, utána uszíták a bikának mindet[…]”. Ez a legendás kutyatípus sokáig jelen volt a magyar történelemben, napjainkban pedig több kísérlet folyik múltja és szerepe feltérképezésére, esetleges rekonstrukciójára is.
Mostani ismereteink szerint a szelindek egy olyan munkakutyatípus (modern kutyafajtákról a 20. századig nem beszélhetünk) összefoglaló nevét jelentette, amelyet több célra használtak. A lefogó típusú nagyvadvadászattól kezdve a mészárszékeken történő munkán át az egykori történelmi Magyarország területének őrzéséig sokféle szerepet szántak neki. Habár a szelindekek az I. világháborút követően eltűntek, tulajdonképpen kihaltak, egykori jelentőségüket egyértelműen jelzi, hogy a hétköznapi szóhasználatban a „szelindek” kifejezés mind a mai napig megjelenik. Általában nagy testű, nagy erejű, őrzésre és védelemre használt, domináns kutyákat értünk alatta.

A szelindekek múltjának mibenlétével és megismerésével több, főként önszerveződő kutatói csoport is foglalkozik. Közülük talán legismertebb Balog Péter és társainak munkája, akik egy évtizede kutatják a szelindekekkel kapcsolatos forrásokat és ábrázolásokat. Egy zárt Facebook-csoportban pedig megosztják egymással ezeket az ismereteket. Balog Péter múzeumokban, levéltárakban és korabeli művészeti alkotásokban keresi a titokzatos szelindekek nyomait; küllemük, munkaképességük és karakterük jellemzőit. Mint a kutató egy közelmúltban megjelent interjúban elárulta, terveikben szerepel egy, a szelindekekkel foglalkozó monográfia megjelentetése, de gondolkodnak az egykori szelindek és hozzá hasonló kutyák rekonstrukcióján is.
Egy másik izgalmas irányzat Czéher György nevéhez kötődik, aki szintén a történelmi források figyelembevételével próbálja megérteni az egykori szelindekek sokszínű feladatkörét. Czéher György és segítői a szelindekek altípusait is azonosítani tudták. Részletes ismeretekkel rendelkeznek az úgynevezett agárszelindekek, a janicsárszelindekek és a pásztorszelindekek közötti eltérésekről. Az ő célkitűzéseik között fontos szerepe van a kutyákkal kapcsolatos magyar történelmi események feltárásának. Ugyanakkor e kutyatípus részleges rekonstrukciójának is, amire már hét évvel ezelőtt tettek egy kísérletet. Az esetleges rekonstrukció „eredményeit” munkakutyaként és hagyományőrző bemutatók szereplőiként szeretnék használni.
A harmadik, közelmúltban szintén egy interjúban bejelentett izgalmas kísérlet Bartha László nevéhez fűződik, aki egy közismert személyiség a magyar és székelyföldi pásztorkutyás világban.
Bartha Lászlóról köztudott, hogy hosszú ideje még munkaképes pásztorkutyák kialakításával és tenyésztésével foglalkozik. Munkája során sok kutyát kereső ügyféllel, érdeklődővel találkozott, évek óta gyűjti és rendezi a napjainkban az ügyfelek oldaláról jelentkező elvárásokat és igényeket egy ideális őrző-védő kutyával kapcsolatban.
A négy leggyakrabban megfogalmazódó elvárás mintázatát Bartha László az interjúban a következő módon határozta meg:
Meggyőződése szerint amire napjainkban szükség lehet, az nem egy történelmi munkakutyatípus, a szelindek rekonstrukciója. Hanem inkább a létező igények alapján egy magyar kialakítású, napjaink elvárásaihoz igazított kutyatípus létrehozása, esetleg fajtásítása. Az általa és ügyfelei által ideálisnak tartott, nagybetűs kutya kialakítása során a keleti típusú pásztorkutyák és a még munkaképes molosszerek, masztiffok jó tulajdonságait szeretné ötvözni. Az első, kísérleti alom tavaly megszületett, a 10 világra jött kiskutya egy Bartha László által kialakított pásztorkutya szuka és egy tosa inu kan nászából származik.
És hogy miért éppen a szelindek elnevezésre esett a választás? Mivel ebben az esetben nem elsősorban egy rekonstrukciós kísérletről van szó, hanem inkább egy új, a mai kor igényeinek megfelelő típus kialakításáról. Bartha egy olyan gyűjtőnevet keresett, amit a magyar köznyelv már használ, és nem kell hosszú évek alatt bevezetni a kutyás berkekben.
Ide kattintva elérheted Czéher Györggyel készült interjúnkat a magyar kopasz terelőkutyáról, a májzliról. Többek között a májzliról is olvashatsz 27 másik kutyafajta mellett a legújabb, Ismerd a kutyád! című könyvünkben, ahol a leírás elkészítésében Czéher György tudására támaszkodtunk.

Ismerd a kutyád! – A legnépszerűbb kutyafajták gyűjteménye címmel jelent meg a We love Dogz legújabb könyve, amelyből a magyar kutyafajták mellett a világ legnépszerűbb fajtáit ismerheted meg úgy, ahogy még egy határozóból sem.
Kövess minket!
facebook instagram youtube spotify
Kapcsolódó cikkek

A nedves fű a kutyák egyik legnagyobb ellensége: elmondjuk, miért
Egészség • 2 perc
6 gyakorlati tipp, amivel tisztán és egészségesen tarthatod a kutyád fogait
Ápolás • 3 perc
Így éljük túl a tavaszi vedlést
Ápolás • 3 perc
Komolyan veszélyezteted az élővilágot, ha ezt teszed kutyád szőrével a vedlés idején
Ápolás • 3 perc